A Varázsceruza egy lengyel rajzfilm-sorozat. 1964 és 1976 között készítették a lengyelországi Łódź városában, a Se-Ma-For stúdióban.
A történet középpontjában egy kisfiú és a kutyája áll, akik a kalandjaik során felmerülő problémákat egy varázsceruza segítségével oldják meg, ugyanis a fiú által rajzolt dolgok megelevenednek. A történetekben nincs párbeszéd, de ennek ellenére érthetőek voltak.
Hú, de rajzolnék én is az tuti! Na, de...itt egy rész:
A Lolka és Bolka egy 1963-1986 között futott lengyel rajzfilm.
A sorozat két testvérről és kalandjaikról szól, melyek legnagyobb részt a szabadban játszódnak. Lolka és Bolka két kíváncsi és nagyon jószívű fiúcska, akik kalandjaik során felfedezik a körülöttük lévő világot.
A lengyel rajzfilmek között a Lolka és Bolka minden idők legsikeresebbjének számított. A sorozat a szocialista nevelés eszközeként készült és a készítők munkáját mindig cenzorok figyelték.
Összesen 150 epizód készült, melynek többsége párbeszéd nélküli, de így is élvezetes volt.
A rajzfilmsorozatot a csehszlovákok készítették, s az első epizódokat 1967-ben mutatták be.
Rumcájsz a jószívű rabló, Manka a felesége, és fiuk Csibészke a Jicin melletti erdő közepén éledegélnek, Szélvész a szarvas társaságában.
Rumcájsz zsiványnak is becsületes maradt, s kalandjai során minduntalan igazságot szolgáltat.Azonban a gonosz Jicin gróf és felesége valahogy mindig megpróbál keresztbe tenni Rumcájsznak, aki agyafúrt módon végül túljár a két helyi méltóság eszén.
Összesen 39 rész dolgozza fel az erdei betyár történeteit.
Annyira nem most volt, hogy amikor megláttam kikerekedett a szemem...itt:
A Csehszlovák animációs sorozat főhőse két nyúl, Bob és Bobek, akik egy varázscilinderrel képesek bejárni az egész Földet. Minden reggel, mielőtt megkezdődne nagy kalandjuk, tornáznak egyet.
Kettőjük közül Bob a nagyobb, Bobek pedig a kisebb. Bob sokkal szorgalmasabb, mint Bobek. Bobek inkább lusta és naiv, mindig győzködni kell, hogy csináljon végre valamit, de ennek ellenére okos és leleményes is.
A történetekben a cilinder mindig elrepíti őket jó messzire, sosem tudják, hogy hol fognak földet érni, és csak este tér vissza értük. Mindig megpróbálnak segíteni azoknak, akiknek éppen szükségük van rá, de közben nem feledkeznek meg a szórakozásról sem.
A két nyúl gyakran keveredik bajba, melyekből komikus cselekmények alakulnak ki.
A sorozat forgatása 1978-ban kezdődött, és 91 epizód készült belőle.
A Jamie és a csodalámpa egy brit rajzfilmsorozat. Összesen 39 epizód készült belőle.
Főszereplője egy kisfiú, Jamie, aki mágikus zseblámpája segítségével minden éjszaka felkeresi Kakukkiát, ahol különböző problémákat old meg a zseblámpa varázserejével. Édesanyja minden este szép álmokat kíván Jamie-nek, de Jamie lámpaoltás után nem az alvást választja, hanem hálósapkás kutyájával, Sajóval együtt Kakukkiában élő barátait látogatja meg.
A rajzfilm további szereplői:
Szám bácsi, aki mindent számon tart Kakukkiában. Megvagy hadnagy, az egykerekű rendőr, akinek a gumibotja a kedvenc étele. Rezes Bandi, Kakukkia egyszemélyes zenekara. Fonák Tamás, az „Ellenkandúrnagy”, aki mindent fordítva csinál. Segíts Elek, az elfoglalt ezermester. Tevemadár, a gyorslábú futómadár, aki Megvagy hadnagy örök problémája. Füligláb nyúl, a varázslónyúl, aki a legtöbb baj okozója Kakukkiában.
Ahogyan Fonák Tamás mondaná: Ugyan már kérem, ne nézzék meg ezt itt, utálni fogják:
A Pannónia Film IV. műtermében 1978-1980 között készült. A legendás rajzfilmsorozat címszereplője Pityke őrmester, aki mindenre elszánt rendőr módjára deríti fel a bűnügyeket, fogja el a szélhámosokat, betörőket és a tolvajokat. A barátai, Kukucs, Szöszi, Kati, akik általános iskolás korú gyerekek és a szirénaként is funkcionáló kutyája, Marcipán segítik őt a bűnösök leleplezésében és elfogásában.
Ez a mese a Belügyminisztérium megbízásából készült, ifjúságnevelő célzattal. De ennek ellenére mégis nagy népszerűségre tett szert, melyet a szerethető figuráknak, a humornak és a jellemrajznak köszönhetett.
Több generáció is megismerhette az 1900-as évek elejétől Vitéz Lászlót, aki a közép-európai marionett hagyományokhoz illeszkedik.
Vitéz László kalandjai, a jó és rossz szimbolikus küzdelmét sajátos humorral és a kisgyermekek számára is élvezhető módon ábrázolja. Vitéz László „fegyvere” egy palacsintasütő volt, amellyel a folyton rosszban sántikáló ördögöket csépelte és megregulázta.
A vásári bábjátékok, előadások eredetileg 20-25 percesek voltak, szövegkönyve nem volt, mert a családban mindenki kívülről ismerte. Később ezeket Kemény Henrik egyórás előadásokká bővítette, megtartva a vásári bábjátékok hagyományát.
A Magyar Televízió 1972-ben Vitéz László és a többiek címmel felvett 4 történetet, így szerencsére ezek az előadások megmaradnak az utókor számára is. A vásári bábjátékos c. műsorban pedig úgy rögzítették az előadást, hogy nemcsak a jelenetet, hanem a paraván mögött dolgozó művészt, Kemény Henriket is láthatják a nézők, és ezáltal még a játékstílus is rögzítésre került.
A kockásfülü nyúl 1975 és 1978 között a Pannónia Filmstúdióban készült 26 részes magyar rajzfilmsorozat.
A kockásfülű nyúl különleges tulajdonságokkal felruházott hős. A nevét hosszú, kockás füleiről kapta, amelyeket összecsavarva propellernek használ és így repülni is tud. A néhány perces epizódokban Ő az örök konfliktusmegoldó, melyhez különleges képességeit is felhasználja, de természetesen ebben belső tulajdonságai is segítik.
A sorozat többi hőse: Kriszta, Menyus, Kistöfi és Mozdony (a rossz gyerek).
Nem annyira jó történetek, de annál aranyosabb a nyúl...plüsfigura is lett belőle!
A Vízipók-csodapók egy magyar animációs filmsorozat. A sorozat főszereplői Vízipók és a Keresztespók. Természetesen legjobb barátai az algaszedő vízicsigák, Katica, a kis hangyák, méhecske, hátonúszó poloska, Nünüke és az ormányosbogár.
Vízipók földi pók, társaitól eltérően nem a sarokban vagy a fákon szövögeti hálóját, hanem a vízben lubickol. Otthona a vízalatti Kristálypalota. Barátja, a kicsit morgós, folyton hitetlenkedő Keresztespók nem is igazán tudja megérteni, hogy vízipók mit is szeret annyira a vizen és a kristálypalotán. De kapcsolatuk által megtanulja, attól, hogy valaki más mint Ő, még lehet rendes (pók).
Vízipók személyisége kedves és szeretetreméltó, a szereplők pedig nagyon humorosak.
A Vízipókból három széria készült, az első 1974-1976 között, a második 1980-81-ben, a harmadik pedig 1984-ben, 13-13 epizóddal.
Ez is azok közé a mesék közé tartozott, amelyekből sokat lehetett tanulni!
Süsü, a sárkány című bábfilmsorozatfőszereplője Süsü, amelynek forgatókönyvét Csukás István írta. A bábot Kemény Henrik és Pehartz Imre mozgatta.
Süsü, a „híres egyfejű”, egy jóindulatú sárkány, akit eredeti hazájában, a sokfejű sárkányok földjén gyakran kigúnyoltak az egyetlen feje miatt. Mikor Süsü apja kívánsága ellenére nem megölte, hanem meggyógyította az ellenségét, a sárkánykirály mérgében kitagadta fiát. Így kezdődött el Süsü nagy kalandja.
Az emberek eleinte rettegtek tőle, de szerencsére összetalálkozott a kóbor királyfival, az egyetlen emberrel, aki nem félt tőle és megértette. A királyfi segítéségével és Süsü mellett való kiállásával befogadják őt is a várba, ahol rengeteget segít az embereknek: követ tör, szenet éget, fát vág, és megvédi a várat a gonosz Torzonborz király seregeitől. Süsü kedvenc elfoglaltságai közé tartozik az embernek való segítségnyújtás mellett, a pillangók kergetése és a vadkörte nagy mennyiségekben való fogyasztása.
Legjobb barátja a kóbor királyfi fia, a Kiskirályfi lesz a későbbiek során.
Végül a sárkánykirály úgy dönt, hogy visszafogadja és megházasítja kitagadott fiát. Süsü először fél a házasságtól, de mikor találkozik a (szintén egyfejű) sárkánylánnyal, azonnal beleszeret. Búcsút vesz az emberektől és visszatér a sárkányok földjére, ahol boldogan élnek, míg meg nem halnak.